Mindketten
Azt hiszem mindketten álltunk már esőben
és mindketten fagytunk már át csontig
Hét év balszerencse mert saját tükröm törtem
de megtaláltam valami rég elveszett holmit
Mindketten hibáztunk. Én az ágyak alá bújtam
Te próbáltál, de nem értél a mennybe
Vajon egy szárnycsapás mennyit érhet holtan?
S egy költő mennyit költhet szerre?
Az idő ott áll meg ahol a legjobban fáj
és rohan mikor száj ér a szájhoz
majd a szívedben sötét, mély verembe zár
Már észre sem veszem, hogy káros
Maradnál ha kérem? - Bár nem kérnélek semmire
Hiszen valóban semmi jogom hozzá
Igaz, mégis úgy firkálok erre a cetlire
Mintha tényleg közel volnál
(Fotó: Bodnár Dávid)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése