Hol vagy?
"Szabadság!"- kórházi ágyba
zárva
üvölt a némaság, így lett a családod árva
egy percre. De miért? Így állok itt a
sírnál
Leperegnek a képek ahogyan nagyapám néz
rám
Leperegnek a könnyek, miért múlik el az
élet?
Egy dolog vígasztal, hogy már soha nem
kell félned
Én ma csak rettegek, hogyan múlik el a
holnap
Többé nem tép szét a kórlap szívek most
érted dobognak
Szerelem, család, ki tudja mennyi fájdalom
Ki tudja mennyi érzelem, kitüntetés a
vállapon
- Én tudom: egy élet, s bármikor elvállalom
Büszkeségem határtalan, a lelkem neked
átadom
Hiányzol és fogsz is, talán nem múlik el
soha
Eltűnik az életem is és én csak remélem,
Hogy fele olyan jó leszek, mert a te
életed csoda,
Megköszönöm az éveket: "Béke!"
Nagyapám emlékére ...
Nyugodj békében!
